Ugrás a fő tartalomra

Cégek fizetésképtelenségi és megszüntetési eljárásai

A cikkből megtudhatod, mi a különbség a felszámolás, a végelszámolás és a csődeljárás között, de kitérünk a kényszertörlési eljárásra is.

Eszter Polyák avatar
Írta: Eszter Polyák
Több mint egy évvel ezelőtt frissítve

"Csődbe ment a cég", "felszámolták", "végelszámolták" ... Ezeket a kifejezéseket hallva az átlagos földi halandó nincs tisztában azzal, mit is jelentenek ezek, emiatt gyakran helytelenül használjuk őket.

Egy cég élete több módon is véget érhet, aminek nem feltétlenül kell kapcsolódnia fizetésképtelenséghez, azonban mind a megszüntetésre vonatkozó, mind pedig a fizetésképtelenség esetén lefolytatott eljárások számos kapcsolódási pontot mutatnak, ezért gyakran emlegetik "egy kalap alatt" őket.

Az eljárások közötti alapvető különbségek, hogy azok célja lehet a cég további működtetése és irányulhat annak megszüntetésére is.

A cég megszüntetése történhet szabad akaratból és külső (például hitelezői vagy állami) nyomásra is.

Tekintsük át most ezeket!

Jelen cikkünkben csak a fenti fogalmakat szeretnénk definiálni, az azokra vonatkozó részletszabályok nem itt kerülnek bemutatásra.

Végelszámolási eljárás

A végelszámolási eljárás tulajdonképpen egy társaság szabad akaratból történő jogutód nélküli megszüntetése a meglévő tartozások maradéktalan rendezése mellett.

Ennélfogva a végelszámolás nem jelent fizetésképtelenséget, ezt az eljárást akkor alkalmazzuk, amikor egy cég nem várja meg, hogy fizetésképtelen legyen, hanem egyéb okokból úgy dönt, hogy befejezi tevékenységét.

A végelszámolást a cég legfőbb szerve határozza el, amit a cégbíróságon be is kell jelenteni. Ilyenkor döntetnek a végelszámolás kezdő dátumáról és a végelszámoló kinevezéséről, aki átveszi a vezető tisztségviselő szerepét.

A végelszámolás alatt a végelszámoló felelős azért, hogy a társaság minden tartozását rendezze és beadja a beszámolóit, adóbevallásait.

A végelszámolásnak létezik egy egyszerűsített formája is, amivel jogi képviselő bevonása elkerülhető. Könyvelőirodaként leggyakrabban ezt az eljárást javasoljuk. Erről a témáról még várható cikkünk a későbbiekben.

Felszámolási eljárás

A végelszámolással ellentétben a felszámolási eljárásnak fizetésképtelenségi okai vannak, de egyébként ez az eljárás is a cég jogutód nélküli megszüntetését célozza meg.

Felszámolási eljárást indíthat a hitelező és a társaság is saját maga ellen. Gyakori eset, hogy a végleszámolás során kiderül, hogy a társaság nem tud minden hitelezői igényt kielégíteni, így az eljárás felszámolási eljárásba csap át.

A folyamat célja, hogy egy fizetésképtelen céget megszüntessenek és a meglévő vagyonát eladják. Az ebből származó pénzt a hitelezők között osztják szét a törvény által meghatározott sorrendben, azonban sajnos itt nem történik meg a hitelezők maradéktalan kielégítése, ez különbözteti meg a folyamatot a végelszámolási eljárástól.

A felszámolási eljárás alatt a társaságot egy hivatalból kinevezett felszámoló képviseli.

Csődeljárás

A csődeljárás célja az, hogy a fizetésképtelen társaság rendezni tudja a tartozásait és tovább működhessen. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, az adós fizetési haladékot kap, hogy megpróbáljon egyezséget kötni a hitelezőivel. Az adós ugyanis az egyezség keretében csak a tartozás egy részét tudja vagy akarja megfizetni, és ezt általában halasztott fizetési ütemezéssel vállalja.

Az egyezség időtartama alatt a társaságnak szigorú szabályoknak kell megfelelni. Tervet kell készíteni a fizetőképesség helyreállítására és az is szabályozás alá kerül, hogy milyen tartozásokat egyenlíthet ki pontosan.

Az eljárást az adós társaság vezetője kezdeményezi, amihez elengedhetetlen a jogi képviselet.

Kényszertörlési eljárás

Ha egy cég törvénytelenül működik (például nem található a székhelyén, felfüggesztik az adószámát, mert nem teszi közzé többszöri felszólításra sem a beszámolóját, vagy nem nyit bankszámlát), a cégbíróság figyelmezteti, hogy állítsa helyre a törvényes működését. Ha a cég ennek nem tesz eleget, a bíróság megtilthatja a működését, megszűntnek nyilváníthatja, és felszámolást indít, vagy kényszertörlési eljárást rendel el, ha erre a jogszabályok lehetőséget adnak. A bíróság akkor is kényszertörlési eljárást indít, ha a cég három éven belül nem fejezi be a végelszámolást és nem kéri a törlését.

A kényszertörlési eljárás tehát, mint ahogyan a neve is mutatja, az állam olyan eljárása, mely során megszünteti a nem törvényesen működő vállalkozásokat.

A kényszertörlési eljárás sok esetben visszafordítható, több ügyfelünknek tudtunk már jogi- és számviteli segítséget nyújtani a nehéz helyzetekben.

Általános jellemzők

A közös ezekben az eljárásokban, hogy az eljárás rövidítése bekerül a társaság nevébe - például v.a., f.a., cs.a., kt.a., ami a cégkivonaton is szerepel.

A fenti eljárásokhoz számviteli teendők is kapcsolódnak.

A végelszámolási, felszámolási és kényszertörlési eljárások esetében az eljárást megelőző nappal önálló üzleti év zárul, amiről 30 napon belül beszámolót kell közzétenni annak adóbevallásaival együtt.

Az eljárás időszaka önálló üzleti évnek minősül, amire szintén vonatkozik a beszámoló közzétételi kötelezettség.

A csődeljárás esetében a csődeljárási kérelemhez pedig mellékelni kell egy 3 hónapnál nem régebbi közbenső beszámolót.

Kötelező könyvvizsgálat esetén nem szabad megfeledkeznünk a könyvvizsgálatról sem.

A végelszámolás egyszerűsített változatát leszámítva az eljárások során a jogi képviselet is elengedhetetlen.

Sajnos nem marad büntetlenül az sem, amikor egy cég a hitelezői igények maradéktalan kielégítése nélkül szűnik meg.

Például a cégbíróság öt évre eltiltja azt a személyt, akinek felelősségét a felszámolási eljárás során ki nem elégített hitelezői követelésért a bíróság megállapította és a jogerős a fizetési kötelezettségét nem teljesítette, továbbá aki a gazdasági társaság tartozásáért való korlátlan tagi helytállási kötelezettségének nem tett eleget, vagy akivel mint vezető tisztségviselővel szemben a cégbíróság pénzbírságot szabott ki és a fizetési kötelezettségét nem teljesítette.

Ha egy cég kényszertörlési eljárás alá kerül, a cégbíróság eltiltja a vezető tisztségviselőket és a tagokat, akik az eljárás kezdetekor vagy az azt megelőző két évben voltak bejegyezve.

Ahhoz, hogy baj legyen, "sok víznek le kell folynia a Dunán". Ne várjuk meg ezeket! Ha tudunk, mindenben segítünk. Fizetési nehézségek esetén ajánljuk figyelmedbe a fizetéskönnyítési eljárásról szóló cikkünket és kapcsolódó szolgáltatásainkat.

Választ kapott a kérdésére?