Szerződéskötés
Szerződés tartalma
A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell a következő adatokat:
Szerződő felek adatai: beleértve a társaság részéről azt a személyt, aki a szerződés szerinti teljesítést igazolja.
Bérleti díj és fizetési feltételek: A szerződésnek tartalmaznia kell a bérleti díjat, a fizetési ütemezést és a fizetési módot.
Időtartam: A bérleti időszak pontos meghatározása, beleértve az esetleges meghosszabbítás feltételeit.
Karbantartási és javítási kötelezettségek: A felek jogainak és kötelezettségeinek pontos meghatározása a karbantartással és javításokkal kapcsolatban.
Biztosíték: Esetlegesen kaució meghatározása, annak mértéke és visszafizetésének feltételei.
Felmondási feltételek: A szerződés felmondásának feltételei, beleértve az esetleges felmondási időt és következményeket.
Egyéb költségek: A bérleménnyel kapcsolatos egyéb költségek (pl. közüzemi díjak, közös költségek) viselésének meghatározása.
A szerződés közjegyző előtt is megköthető, ennek nincs akadálya.
Szerződés benyújtása
A szerződés aláírását követően elengedhetetlen, hogy az dokumentumot eljuttassuk a cég könyvelőjének és bérszámfejtőjének.
QUiCK felhasználóként töltsd fel a szerződést a rendszer dokumentumkezelő felületére a könnyebb és gyorsabb kezelés érdekében az erre kijelölt alias e-mail címed használatával, vagy alkalmazd a tömeges feltöltés funkciót.
Számlaadási Kötelezettség
A Számviteli törvény 166. § (1) bekezdése, valamint az Áfa törvény 165. § (1) bekezdés a) pontja alapján, ingatlan bérbeadása esetén a számla kibocsátási kötelezettség alól mentesül a bérbeadó. Ez azt jelenti, hogy elegendő számviteli bizonylatot kiállítania a nagyobb adattartalmú számla helyett.
Sokan döntenek úgy, hogy számlát állítanak ki a gazdasági eseményről egy számlázó programból, ennek nincs törvényi akadálya. A kiállításra kerülő számlákat szintén szükséges eljuttatni a cég bérszámfejtőjének.
Számfejtés
A bérbevevő gazdasági társaság kifizetőnek minősül, ezért a személyi jövedelemadót neki kell levonni a bruttó bérleti díjból. A bérleti díjat olyan rendszerességgel kell bérszámfejteni, ahogyan az kifizetésre kerül.
Költségelszámolás Nyilatkozat
A bérlés kezdetekor, illetve év elején a bérbeadótól egy nyilatkozatot kell beszerezni, hogy milyen költségelszámolást alkalmaz.
Erre két lehetőség van
10% diktált költséghányad - a bevétel 10%-a elismert költség, így csak a 90% után kell 15% SZJA-t fizetni
tételes költségelszámolás - a bevételből tételesen levonhatóak az ahhoz kapcsolódó költségek (biztosítás, közös költség stb.)
Ez a nyilatkozat szükséges a számfejtés elkészítéséhez.
Rezsiköltségek
Külön meg kell állapodni róla, hogy a rezsiköltséget (ez alatt kizárólag a közműveket értjük!) hogyan fizeti meg a bérlő, hiszen ez befolyásolja a bérbeadás után a bérbeadótól levont adó összegét.
A bérlő fizethet fix rezsi átalányt és fizethet a teljes fogyasztása után.
Ez azért fontos, mert a fix rezsi díj beleszámít az adóalapba, ha viszont tételesen számolnak el a fogyasztás alapján, az már nem képez adóalapot.
Egyéb költségek - közös költség, felújítási alap stb.
Ezeket a tételeket is be kell építeni a bérleti díjba, ezek a bérbeadásból származó bevétel részei, mely tételes költséghányad alkalmazása esetén tételesen levonhatóak a bevételből.
Éves Kifizetések
Az éves kifizetésekről a társaság igazolást ad a következő év január 31-ig, amely alapján a bérbeadó be tudja vallani a jövedelmet az éves SZJA bevallásába. Ezt az igazolást is a számfejtés készíti el.
Eltérési lehetőségek az általános működésmódtól
A fentiek általános iránymutatások, de a szerződés részletei eltérhetnek az egyedi megállapodások alapján. Ha a tulajdonossal közösen meg tudunk egyezni egy mindkét fél számára megfelelő szerződési feltételekben, eltérhetünk az általános szabályoktól. Fontos azonban, hogy vállalkozásunk költségelszámolási lehetőségeit mindig tartsuk szem előtt, és ennek megfelelően alakítsuk ki a szerződést.