A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló 2026. évi XXXIV. törvény kiemelt figyelmet fordít a közvagyonnal, közpénzekkel, támogatásokkal és európai uniós forrásokkal gazdálkodó szervezetek, valamint azok kapcsolt vállalkozásainak pénzügyi és számviteli átláthatóságára.
Az alábbiakban részletezzük a törvény azon rendelkezéseit, amelyek közvetlenül vagy közvetve érintik a könyvelési, adózási és számviteli feladatokat.
I. Kiemelt kockázati küszöbérték és kötelező vizsgálat
33–34. §
A számviteli és könyvelési szakma számára az egyik legkritikusabb rendelkezés a 75%-os árbevételi küszöbérték nyomon követése és kiszámítása.
A 75%-os szabály feltételei és a bevételek fogalmai
Kiemelt kockázat áll fenn, ha a vizsgálatot megelőző öt, beszámolóval lezárt üzleti év bármelyikében a gazdasági szereplő és a Tao. szerinti kapcsolt vállalkozásai együttes nettó árbevételének 75%-át eléri vagy meghaladja az alábbiakból származó bevétel vagy forrás.
1. A Kbt. szerinti közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásból származó bevétel
Közbeszerzési eljárás
Olyan, jogilag szigorúan szabályozott versenyeztetési folyamat, amelyet az ajánlatkérőknek – például állami szerveknek, önkormányzatoknak és közszolgáltatóknak – kell lefolytatniuk, ha a törvényi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékben:
árut vásárolnak,
szolgáltatást rendelnek meg,
vagy építési beruházást valósítanak meg.
Az így elnyert szerződésekből származó árbevétel ebbe a kategóriába tartozik.
Koncessziós beszerzési eljárás
Speciális formája, amelynél az állam vagy az önkormányzat nem közvetlenül fizet egy beruházásért vagy szolgáltatásért, hanem átengedi:
a gazdasági tevékenység végzésének jogát,
valamint az abból származó hasznok szedésének jogát.
Ilyen lehet például az autópálya-üzemeltetés vagy a hulladékgazdálkodás.
A koncessziós jogosult a piaci bevételekből térül meg, miközben az üzleti kockázatot is ő viseli.
2. A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény szerinti eljárásból származó bevétel
Ez a klasszikus közbeszerzés alól kivételt képező, speciális eljárásrend.
Ide tartoznak a katonai és rendvédelmi szervek, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok által lefolytatott beszerzések, például:
hadi felszerelések,
hírközlési rendszerek,
védelmi infrastruktúra,
minősített vagy biztonsági adatot érintő szolgáltatások vásárlása.
Az ezekből a szerződésekből származó bevétel ebbe a kategóriába tartozik.
3. A szerződést létrehozó közhatalmi szerv saját szabályzatán alapuló versenyeztetési, illetve beszerzési eljárásból származó bevétel
Ide tartoznak az állami, önkormányzati vagy más közhatalmi szervek által kiírt olyan beszerzések, amelyek:
a törvényi közbeszerzési értékhatár alatt maradnak,
vagy valamely jogszabályi kivétel – például nemzetbiztonsági vagy sürgősségi mentesítés – miatt nem tartoznak a Kbt. hatálya alá.
Ilyenkor a szervezet a saját belső beszerzési és versenyeztetési szabályzata alapján választja ki a nyertest, de az így elnyert pénz továbbra is közpénzforrásból származik.
4. Támogatásként elért közpénzbevétel
Olyan viszonzatlan jellegű pénzbeli juttatás, amelyet nem piaci, visszterhes szolgáltatás ellenértékeként fizetnek ki.
A támogatást az államháztartás alrendszereiből nyújtják, például:
a központi költségvetésből,
önkormányzatoktól,
elkülönített állami pénzalapokból.
A támogatás célja valamely meghatározott feladat vagy cél megvalósítása lehet, például:
működési támogatás,
fejlesztési támogatás,
céltámogatás.
5. Állami vagy európai uniós forrás, illetve állam által garantált hitel
Ez a legtágabb kategória, amely magában foglalja:
az Európai Unió strukturális, beruházási vagy egyéb alapjaiból származó vissza nem térítendő támogatásokat,
az állami vagy uniós intézményrendszeren keresztül folyósított közvetlen támogatási összegeket,
az állami vagy uniós pénzügyi eszközöket,
az EU-s Helyreállítási Alapból származó pénzeket,
a közvetlen brüsszeli pályázati forrásokat,
valamint az állam által garantált hitelek teljes összegét.
Szerkesztői megjegyzés: Az eredeti dokumentumban ezen a ponton külön felsorolásként szerepel a „mi/EU-s forrásból származó bevétel” szövegrész. Ez vélhetően hiányos vagy elgépelést tartalmaz, ezért a pontos jelentése az eredeti forrás alapján tisztázandó.
Az eredeti dokumentum külön felsorolásként az állam által garantált hitel összegét is megemlíti.
Következmény: Ha a fenti feltétel teljesül, a Hivatal köteles közvagyonvédelmi vizsgálatot lefolytatni a 34. § (1) bekezdése alapján.
Számviteli kalkulációs szabályok
Témakör | Szabályozás, illetve feladat |
Sztv. szerinti nettó árbevétel | A számviteli törvény, vagyis az Sztv. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál a beszámolóban szereplő értékesítés nettó árbevétele a mérvadó. |
IFRS és egyéb keretrendszerek | IFRS-t alkalmazó vállalkozásoknál a szokásos tevékenység árbevétele, vagy az annak megfelelő pénzügyi beszámolási keret szerinti bevétel képezi a számítás alapját. |
Kapcsolt vállalkozások kiszűrése | Az együttes nettó árbevétel kiszámításakor a kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyleteinek árbevételét figyelmen kívül kell hagyni. Ez konszolidációs jellegű kiszűrést jelent. |
II. Adatszolgáltatási, nyilvántartási és együttműködési kötelezettségek
40–46. §
A Hivatal eljárásai során a könyvelők, könyvvizsgálók és pénzügyi vezetők közvetlen adatszolgáltatói és együttműködési pozícióba kerülnek.
Vizsgálat alá vonható dokumentumok és adatok
A vizsgálat többek között az alábbi dokumentumokra és adatokra terjedhet ki:
szerződések,
számlák,
könyvelési bizonylatok,
pénzügyi teljesítésigazolások,
számviteli nyilvántartások,
főkönyvi kivonatok,
analitikák,
döntés-előkészítő adatok,
testületi előterjesztések,
jegyzőkönyvek,
támogatási elszámolások,
koncessziós iratok,
vagyonkezelési iratok,
elektronikus adatállományok,
adatbázisok,
számlázó- és ERP-rendszerek adatai.
Helyszíni vizsgálat és adathozzáférés
43–44. § és 60. §
A Hivatal munkatársai jogosultak:
a helyszínen megtekinteni az iratokat,
az elektronikus rendszerekből adatokat menteni,
vagy az adatokhoz közvetlen elektronikus hozzáférést kérni.
Ez többek között az alábbi rendszereket érintheti:
iratkezelő rendszerek,
pénzügyi rendszerek,
számviteli rendszerek,
szerződés-nyilvántartó rendszerek.
A könyvelésért felelős egységeknek biztosítaniuk kell:
az adatállományok sértetlenségét,
az adatok visszakereshetőségét,
a módosítási előzmények, vagyis az audit trail átláthatóságát.
Az adó- és üzleti titok védelme, valamint a feltárási kötelezettség
46. §
A törvény kifejezetten kimondja, hogy az együttműködésre kötelezett személy vagy szervezet a vizsgálathoz szükséges körben feltárhatja:
az üzleti titkot,
a banktitkot,
az adótitkot,
valamint az egyéb, törvény által védett adatokat.
Az adótitok vagy üzleti titok visszatartására a Hivatallal szemben nem lehet hivatkozni.
III. Közvagyonvédelmi felügyelet – pénzügyi és ellenjegyzési korlátozások
50–52. §
Ha a gazdálkodó szervezetet a Hivatal közvagyonvédelmi felügyelet alá vonja, az alapvetően megváltoztatja a napi pénzügyi és könyvelési munkafolyamatokat.
1. Kötelező ellenjegyzés
A Hivatal által kirendelt felügyelő ellenjegyzi a vagyoni jellegű kötelezettségvállalásokat.
Ennek hiányában a kötelezettségvállalás semmis az 52. § (6) bekezdése alapján.
A könyvelésben ellenjegyzés nélküli kötelezettségvállalást nem lehet jogszerűen elszámolni.
2. Számlák és pénztár vizsgálata
A felügyelő közvetlenül vizsgálhatja a gazdálkodó szervezet:
fizetési számláját,
pénztárát,
pénzügyi eszközeit,
szerződéseit.
3. Információbekérés
A felügyelő közvetlenül kérhet felvilágosítást:
a társaság állandó könyvvizsgálójától,
a vezető tisztségviselőktől,
a pénzügyi munkatársaktól.
IV. Gyakorlati könyvelői teendők és ellenőrzőlista
A törvényi megfelelés biztosítása érdekében a könyvelőknek és pénzügyi szolgáltatóknak az alábbi lépéseket célszerű beépíteniük a folyamataikba.
1. Közpénzes bevételek elkülönített analitikája
Külön főkönyvi számlákon vagy analitikus nyilvántartásban kell nyomon követni:
a közbeszerzésből,
a támogatásokból,
az EU-s forrásokból,
valamint a koncesszióból származó bevételeket.
2. Kapcsolt vállalkozási hálózat és 75%-os teszt
Évente el kell végezni az elmúlt öt lezárt üzleti évre vonatkozóan a kapcsolt vállalkozások összevont, konszolidált közpénzes bevételi arányának kiszámítását.
A számítás során ki kell szűrni:
a halmozódásokat,
vagyis a kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyleteit.
3. Dokumentumnaplózás és auditálhatóság
A könyvelési bizonylatok, teljesítésigazolások és szerződések digitális és fizikai archívumát fel kell készíteni az esetleges hivatali adatkérések teljesítésére.
Az eredeti dokumentum szerint az adatkérésre legalább ötnapos teljesítési határidővel kell felkészülni.
4. Ellenjegyzési kontrollok beépítése
A felügyelet alatt álló gazdálkodó szervezeteknél szigorú ellenőrzést kell bevezetni annak biztosítására, hogy a felügyelői ellenjegyzés rendelkezésre álljon:
a kifizetési utalások feldolgozása előtt,
valamint a szerződések feldolgozása előtt.
Ha további kérdésed merül fel a témával kapcsolatban,
örömmel segítünk az [email protected] címen!