A téma részletes, szakmai feldolgozását Kulcsár Dénes, a Meyer & Levinson partnere készítette el; az összefoglalót a cikk végén csatoltuk.
A besorolás alapja: nem a név, hanem a működés
Fontos, hogy a vendéglátóhelyek besorolását nem az elnevezés (pl. étterem, cukrászda, kávézó) határozza meg. A hatóságok több tényezőt vizsgálnak együtt:
a bejelentett tevékenységi kör (TEÁOR),
az NTAK regisztráció,
az önkormányzati bejelentés,
és mindenekelőtt a tényleges működés.
A gyakorlatban az számít, hogy mit értékesít a vállalkozás, hogyan működik a konyha, és honnan származik a bevétel nagy része.
2026-os főbb változások
2026-ban több, kifejezetten a vendéglátóhelyeket érintő könnyítés lépett életbe:
Reprezentáció adómentessége: éttermi és cukrászdai fogyasztás esetén, meghatározott értékhatárig adómentessé vált az üzleti vendéglátás (csak helyben fogyasztásnál alkalmazható).
Felszolgálási díj kedvezőbb kezelése: a bevétel egy része kedvezőbb adózás mellett adható a munkavállalóknak.
Turizmusfejlesztési hozzájárulás csökkentése: 4%-ról 2%-ra mérséklődött.
Pálinka adómentes juttatása: bizonyos feltételek mellett már ez is adómentesen adható ajándékként.
Átminősítés: csak valós működéssel történhet
Gyakori kérdés, hogy egy vállalkozás átminősítheti-e magát kedvezőbb kategóriába. A válasz röviden: csak akkor, ha a működés is ténylegesen megváltozik.
Nem elegendő az adminisztratív módosítás (TEÁOR, NTAK). A hatóságok azt vizsgálják, hogy a valós tevékenység, a bevétel szerkezete, a működés és a kínálat is megfelel-e az új besorolásnak.
Összefoglalva
A vendéglátóhelyek besorolásánál mindig a tényleges működés a döntő, a 2026-os változások pedig több olyan lehetőséget adnak, amelyeket érdemes tudatosan kihasználni.
Van még kérdésed a témában? Keresd a bérszámfejtő csapatunkat bizalommal a [email protected] címen!
A teljes, részletes szakmai összefoglalót – példákkal és pontos jogszabályi háttérrel – ebben az összefoglalóban találod: